Az Ikarus 417 típusú buszt – amit egyébként valóban az akkor már évek óta egyesült Németországba szántak – Potsdam típusú alacsonypadlós busznak nevezték, amivel kapcsolatban külön kiemelték, hogy lépcső nélküli utasajtókkal bír! Az igazság azonban az, hogy az Ikarus ezzel a típussal Potsdamban
Tájak/korok
Ma már hiába keresnénk a térképen a Guggerhegyet, mert olyan bizony nincs. Félreértés ne essen, a hegy létezik, de ma már Látó-hegy néven kell keresnünk, ha meg akarjuk találni. A hely érdekessége, hogy bár talán az itt rendezett hegyi felfutókról híresült el leginkább, de tudni kell, hogy a MAC – helyesebben leginkább a MAC – […]
Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a FIAT (igen, csupa nagybetű, ugyanis a név a Fabbrica Italiana Automobili Torino rövidítése, jelentése pedig Torinói Olasz Autógyár) volt az a vállalat, ami Magyarországon elsőként gyártott nagyobb mennyiségben teherautókat, és – mint azt majd látjuk – a MÁVAG is a FIAT nyomdokain indította el autógyártását. Borítóképen: Egy […]
„Higiénikus szempontokból kifogástalan és az emberi test számára kellemes közérzést biztosító környezet teremtése nagyjelentőségű feladat ott, ahol több ember hosszabb időn át zárt helyiségben kénytelen tartózkodni és ahol az éghajlati és légköri viszonyok már eleve kedvezőtlenek” – írta a Ganz közlemények 1935 október 1.-én megjelent 17. száma. Borítóképen: Behajózás az
A Csepel D-566 története a ’60-as évek közepére nyúlik vissza, amikor már a régebbi Csepel modellek kiöregedőben voltak, és egyszerre új követelmények, helyesebben a követelmények újabb szintje jelent meg a katonai teherautókkal szemben. Ez persze mindig jellemző volt, de akkor úgy látták, hogy egy nagy ugrást kell végrehajtani, mert erre akkor adottak voltak a feltételek!
Persze voltak előtte is olyan traktorok, amelyekkel akár szántani lehetett, de azok hajtásáról nem belsőégésű motor gondoskodott, hanem leginkább valamilyen gőzgép. Az 1913-as bemutatkozás így történelmi mérföldkőnek számít a hazai mezőgépgyártásban, de a történet nem ekkor kezdődött, hiszen akkor már több évtizedes tapasztalatok birtokában szerkesztette meg a gépet a
A Metallo karosszériagyár nem csak azért került be sorozatunkba, mert egyike volt a legjobb karosszériaműhelyeknek, hanem azért is, mert a vállalat neve szorosan összefonódott a magyar zseni Piltzer György nevével, aki az acélvázas karosszéria-építés terén messze megelőzte korát – de itthon mintha nem ismerték volna fel ennek jelentőségét… Borítóképen: Egy Metallo hirdetés
„A Csepel Autógyár 15 éves fennállása alatt kizárólag a könnyűsorozat kategóriájába tartozó járműveket gyártott. Ezek megálltak a versenyt nagymúltú, sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkező külföldi gyárak termékeivel szemben is. A legutóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kereslet a középnehéz sorozatú (10 t, hasznos teherbíráson felüli) kocsik felé tolódott
Mielőtt egyszerű „igen”, vagy „nem” válasszal élnénk, egy kicsit érdemes a kérdést körbejárni. Egyértelmű válasz ugyanis igazából nem létezik, ugyanakkor azt kell, hogy mondjuk, egyes körök érdekei azt kívánták, hogy Magyarországon államvasúti rendszer jöjjön létre, de még ez a kijelentés sem feltétlenül állja ki az igazság próbáját. Borítóképen: A Buda az 1846 július
A téma aktuálpolitikai vetületeit ezúttal sem érintjük, azonban megmutatunk egy olyan tervet, amit akár megvalósíthattak volna eleink – és akkor persze valami egészen más vita lenne, de hogy lenne vita, az szinte biztos… De kezdjük az elején, mert a teljes történet csak így értelmezhető! Borítóképen: Emlékmű a Szt.-Gellérthegyen, tervezte: Palóczi Antal építész –