„A városkép kialakulása, annak minden változása így emberi alkotómunka következménye, amely persze mindenkor az állandó és változó, természeti, azaz az emberen kívül álló adottságokhoz idomul. A kialakulás, illetve a változások mindenkori helyzetének” – írja az Építészet – A Magyar
Tájak/korok
A Mátyás templom (a budavári Nagyboldogasszony-templom) mai megjelenését 1874–1896 között nyerte el, a Schulek Frigyes vezette nagyarányú újjáépítés során. Amikor végre kiszabadították a jobb- és baloldalt barokk stílusban épült jezsuita rendházak fogságából – pontosabban már előtte, hiszen 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel először! -, felmerült egy
A Szent Erzsébet-főszékesegyház, ismertebb nevén a kassai dóm Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb székesegyháza. Az óváros centrumában, a Fő utca központi szakaszán áll. 1.200 m2 a belső területe, és több mint 5.000 fő befogadásra alkalmas. Az irodalomban ezt a templomot tartják a legkeletebbre elhelyezkedő gótikus székesegyháznak.
A Váralagút ügyét 1837-ben felvető Novák Dániel a budai építési igazgatóság egyik építésze elkészített két tervet is a Várhegy alatti alagúthoz. Az egyikben a forgalom mindkét irányban, a másikban irányonként eltérő járatban közlekednek. Buda város térképrajzoló mérnöke, Baczó József 1841. október 27-én további terveket készített, de ezekkel sem foglalkoztak. Borítóképen:
Olykor előfordul, hogy egyes történelmi események elhomályosítanak más eseményeket. Sőt, még az is elő-előfordul, hogy ebben még segítségére is vannak egyesek a feledékeny emberi elmének. Ilyen amagyar-horvát kiegyezés is, ami az osztrák-magyar kiegyezés árnyékában szinte teljesen észrevétlen… Borítóképen: Az Adria palota 1906 körül A magyar–horvát kiegyezés a magyar
A monitort 1904. november 10-én vette át a Budapesti Tengerészeti Különítmény és még ez évben szolgálatba állították. Az első világháború legelső napján (1914. július 29.) SMS Szamos és SMS Bodrog monitorokkal együtt, egyszerre nyitott tüzet Belgrád erődítményeire a hadüzenet éjszakáján és ezzel megkezdődött a háború. Borítóképen: SMS Temes Még abban az évben 1914. október
A tavaszi hadjárat során a magyar honvédség folyamatos harcokat vívott az osztrák csapatokkal az ország területén. A komáromi szakaszban, 1849. április 19-én Nagysalló közelében a magyar csapatok Klapka György tábornok vezetésével sikeresen legyőzték az osztrák sereget. Borítóképen: Than Mór: A nagysallói ütközet Az elővéd huszárjai jelentették Klapkának, hogy az ellenség
Egyetlen cikkben természetesen nem lehet bemutatni a teljes történetet, de a fontosabb mérföldkövek, az emlékezetes epizódok jól bemutatják a kort – vagy inkább korokat -, amelyben a lóvasút virágkorát élte. Borítóképen: Lóvasút a Margit-szigeten az 1910-es években A kötöttpályás közlekedés kezdeteit a bányákban használt fa nyompálya jelentette, amelyen emberi erővel
Soha nem hallott a vállalatról, az épületet pedig nem tudja hol van? Pedig igen könnyen lehet, hogy akár naponta elmegy előtte, hiszen ahol felépült – és ma is ál, ha még áll… – az igencsak forgalmas hely volt már korábban is, mára pedig Budapest egyik legnagyobb forgalmú területe. Borítóképen: Az államosított Szalay István Villamossági Rt. […]
Szerencsére ma már nyomát sem találjuk – de mégis maradt utána egy s más… – az a hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt. Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude, magyarul Kincstári Nagyépület) vagy Neugebäude építésére II. József, a kalapos király adott […]