Hála az égenk, ma már nyoma sincs! A pesti Újépület
Szerencsére ma már nyomát sem találjuk – de mégis maradt utána egy s más… – az a hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt. Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude, magyarul Kincstári Nagyépület) vagy Neugebäude építésére II. József, a kalapos király adott utasítást.
Borítóképen: Gróf Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán
A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait Hild József, a későbbi híres építész is. Az erődszerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.
Az épület se nem illett bele a városi térbe, se nem illett bele a környezetbe, ráadásul szinte teljesen dísztelen volt, amolyan igaz kaszárnya stílusa volt.
Ez nem a magyar építészek rovására írandó, a megrendelő minden bizonnyal valami hatalmas épületet szeretett volna, amire nem akart díszeket – nem mintha Bécs fizette volna az építés költségeit, hanem mert a rendet és a hatalmat akarta szimbolizálni ezzel.
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, amelyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy, hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte.
A nagyobb homlokfalak 100 ölnél (~183 méternél) hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10.000 négyszögölnyi (36.000 m²) teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt.
A rejtélyes építmény homoksivatag közepén emelkedett, ugyanis az akkori város szélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört napóleoni háborúk gátolták az építkezés folytatását.
1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
1802-ben eladni készültek az épületet, a prágai zsidók már ajánlatot is tettek rá. Széchényi Ferenc gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel;
Az épület a II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el.
Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak 1814-ben fogtak hozzá, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred laktanyájává rendelték azt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégzésével azonos napon.
A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses.
Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot, a felsőház másodelnökét is. Október 20-án a délelőtti órákban a közeli Fa téren (maː Mezőgazdasági Minisztérium környéke) Mieczysław Woroniecki herceget, Peter Giron honvéd alezredest és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville lengyel nemest végezték ki.
A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az Újépület helyén alakították ki Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret.
Ez a külsőségeiben csúnya épület – jelentéséről mér nem is beszélve… – szerencsére eltűnt, a helyén pedig most az MNB székháza van, de ott van az egykori Tőzsdepalota (TV-székház), de hogy a történelem mennyire érdekes, szovjet hősi emlékmű is van itt, valamint az amerikai nagykövetség is a tér egyik épületében kapott helyet.
És egy épület az örökmécses tervezőjétől, szintén budapestről: