A földvártól az erőműig, minden történelem: Gibárt, a Hernád-völgy éke
Gibárt Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt található, a Hernád mentén, a folyó lényegében kettészeli a települést. Mindössze 318-an lakják, nevét nem sokan ismerik, gazdag történelme, és ipari múltja okán érdemes a megismerésre! Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta. De nem itt kezdődik a máig fellelhető történelem!
Borítóképen: Gibárt madártávlatból
A községtől délre fekvő dombon kelet-nyugat irányban húzódó földvár romjai a XI. és XII. századi életre utalnak.
Itt agancskalapácsokat, orsókarikákat, agyagkanalat és csonttűt találtak a régészek. A földvár alatt terül el a Gata nevű völgy, melyből a leletek a csonteszközöktől a vaskorig terjedő időt ölelik fel. Ebben a korban ez a terület lakott volt. Ezt bizonyítja az itt talált nagy agyagedényben összehajlított vaskard, mely a Kassai Múzeumba került, valamint az a tény is, hogy a temetkező helyek között Gata neve is megtalálható.
A település nevét a Gibárt nevű családról/személyről kapta, a már említett 1290-es évben. Ez a család 1406-ban kihalt. Utána Halmay Mihály birtokába került, majd Panka Péter tulajdona lett. 1609-ben Farkas Mihálynak, Bocskai István lovaskapitányának birtoka. 1617-ben a Bernáth és a Naményi- Koncz családé. A Bernáthok kihalta után a Gábriel, majd a Szent-Imrey és Szepessy családok öröklik.
Érdekesség, hogy a Gibárt név ma is létezik keresztnév formájában.
Gibárt község a Hernád folyó bal partján Abaúj-Torna vármegyében, a gönci járásban található. Határos Encs, Fügöd, Bűd, Kér, Alsóméra és Abaújszántóval. A Kassától majdnem Miskolcig húzódó, mindkét oldalán körülbelül egyenlő magasságú dombok által határolt termékeny Hernád völgy közepén fekszik.
1851-ben a falu lélekszáma kb. 350 fő körüli, főként magyarok lakták, akik nagy részben reformátusvallásúak voltak. Az Amerikába való kivándorlás folytán csökkent a népesség, az országot elhagyók nagy részben zsellérek és mezei munkások voltak. A község al- és felvégre oszlott, közepén a református templommal. Körjegyzői székhely, postája, malma, mészárszéke, kovácsműhelye, fűszerkereskedése, két korcsmája s villanytelepe volt, mely a falut és lakóházait világította meg; ezen kívül Abaújszántót, Szerencset s még vagy 4-5 községet, s a tulajdonos Harkányi János báró birtokán a mezőgazdasági gépeket is üzemben tartotta.
Már a XIX. században jelentős vízimalom működött a folyón, melynek helyén aztán a XX. század elején vízerőmű épült. Báró Harkányi János, helyi földbirtokos építette meg a Hernád folyóra a gibárti vízierőművet, a korábbi vízimalom helyére, hogy saját birtokának energiaellátását így biztosítsa, a létesítmény 1903 óta zavartalanul működik.
Az idén felújított erőmű által megtermelt energia körülbelül egy 4000 háztartásból álló település egész éves villamosenergia-igényét fedezi és az év 95 százalékában termel!
A vízenergia a legelérhetőbb megújuló energia, és már az ókorban is használták. Jelenleg is a világ villamosenergia-termelésének jelentős hányadát adja.
„A naperőműveknek az éjszaka az ellenfele, a szélerőműveknek pedig a szélcsend” – mondja Hohol Gábor, az ALTEO Energiatermelési Divízióvezető és Észak-Kelet Magyarországi Régióvezetője.
Igen, az utóbbi röpke 118 év bizonyítja, hogy a vízenergia bizony olyan tartós forrást biztosít, ami további legalább 118 évig biztosíthatja a környék áramellátását!
Fontos megjegyezni, hogy az erőmű kialakítása olyan – igazodva a korabeli malom felépítéséhez -, hogy a folyó egy leágazásába került telepítésre, így az energia-termelés nem zavarja meg az élővilágot, de legalábbis annyira nem, hogy a faluban rendszeresen horgásznak, és igen szép fogások is vannak a környéken is!
A cikkben csak épphogy felvillantottunk pár érdekességet, de érdemes ellátogatni a környékre, mindenkinek szeretettel ajánljuk!
