Orbán Balázs “A Székelyföld leírása” című művében nem csak egyszerű tájleírást ad, hanem arra törekszik, hogy minél teljeskörűbben bemutassa Székelyföldet. Mi most egy regét, avagy legendát idézünk tőle. Borítókép: Kis-Vár dombja – Csíkzsögöd Mi, kik rendszerint felfelé
Herman Ottó „A magyarok nagy ősfoglalkozása” című műve (leginkább tanulmány-gyűjteménynek nevezhetnénk, bár egyes részei szervesen egymásra épülnek) 1909-ben jelent meg, melyben nem is feltétlen foglalkozásokról ír, hanem egyrészt a Kárpát-medence geológiájáról, másrészt pedig a magyar állattartással, és annak fejlődésével, de nem maradnak ki művéből azok a társadalmi
A Székely Nép 1923. évi 2. száma, ami napra pontosan száz évvel ezelőtt jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a következő cikkel (vagy kiáltvánnyal) kezdődik: Borítóképen: Az idézett lap címlapja Gyanúval és az irredentizmus vádjával illettek bennünket. Hasztalan volt minden férfias, nyílt kijelentésünk és vallástételünk, hogy fáj ugyan nekünk szomorú helyzetünk, — hazudnánk, ha
1780-as évek Erdély. Ebben a korban már enyhültek a korábbi jobbágyterhek, különösen miután Mária Terézia által 1767-ben kiadott urbárium ezt rögzítette is. Ugyanakkor a nemesek vonakodtak a gyakorlatba ültetni, így voltak területek, ahol nem volt igazán komoly változás. Ez lehet az oka annak, hogy a Hóra-lázadást egyes szerzők „1784-es erdélyi parasztfelkelés”-nek
Sepsikőröspatak Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében. Kálnok tartozik hozzá. Ez nem is olyan nagy véletlen… A falut 1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a
A cím nem elírás Atilla nevét az ősi formában írtuk le. Maga a kis animáció igyekszik ébren tartani a lángot. Lengyel Dénes kiváló kövyvét felhasználva régi legendákat akarunk így megjeleníteni . Alapítványunk a jövőben ilyen rövid filmekben szeretné megeleveníteni a lassan feledésbe merülő meséket legendákat mondákat. Borítóképen: A Hun Birodalom kiterjedése Attila
Ma jobbára az öröksütés egy jókora lakomát jelent, mikoris egy nagyobb társaság szabad tűzön süt meg egy ökröt. De nem ám akárhogy! A szakirodalom azt írja, az ökörbe tölts egy kisebb birkát, abba egy pulykát, a pulykába egy tyúkot, abba egy galambot, a galambba meg egy héjas tojást. Ha a tojás keményre főtt, kész az […]
A Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található. A kiépített 134 fokos kőlépcsőkön felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Borítóképen: Egy 1910-ben készült kép a várromról és Tatros felett átívelő vasúti hídról Egyes
„Nincsen már székely ló, de ki lehet jelenteni, hogy van olyan ló, mint a székely ló” – hangsúlyozta dr. Bodó Imre hematológus, a Hargita Népe 2012. április 4-i lapszámában. Borítóképen: Magas lovaglo tipus szep nyakkal A székely ló a középkor óta számontartott fajta. Ez, a hazánk területén őshonos lófajta, az erdélyi ló, az ősi magyar […]
Nem, sajnos ezúttal nem egy hangos nemzetközi sikerről számolunk be, sőt úgy általában sem lehet komolyabb sikerről beszélni, de itt és most egy olyan műalkotásról lesz szó, ami megjelenésével, eleganciájával csodálatraméltó alkotása a magyar iparnak! Nem is beszélve arról, hogy a 20. századi magyar történelem szerves részévé lett, pedig összesen – írd és mondd! – […]