Kezdőlap Posts tagged repülés (Page 2)
Magyarság Történelem

Hazánk egyetlen behúzható futóműves, magyar tervezésű és gyártású repülőgépe

1939. februárjában készült el a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület M-24 típusú nagyteljesítményű túragépe. A gép tervezését 1938. év tavaszán kezdte el Szegedy József vezetésével az Egyesület műszaki irodája, a tervezésben Szegedy társa Jancsó Endre volt. Borítóképen: Akkor – és most: a HA-NAN lajstromjelű M-24 1941-ben és 2021-ben! Bár ekkor már majd’ két éve dúlt a második
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Gerlével Dél-Amerika felett

1937 július-szeptember hónapjaiban Albrecht királyi herceg Délamerika középső részeire gazdaságföldrajzi tanulmányutat vezetett. Kíséretében volt néhai Edvi-lllés Lajos ny. folyamőrkapitány, mint a tanulmányi csoport szállásmestere és vízi részlegének vezetője, dr. Csiky János egyetemi tanársegéd, agrokémikus, dr. Miletits György orvos, Weisz Mihály uradalmi művezető és a
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

A legtökéletesebb európai műrepülő vitorlázó gép, az M 22 “Turul”

A múlt század ’30-as éveiben a vitorlázó repülés egyre inkább a termikek felé fordult, ez az irány azonban újabb géptípusok kifejlesztését igényelte. A téma Magyarországon is felmerült, ezért hiányon a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület H. Jacobs Rhönbussard nevű gépének megépítésével kívánt segíteni, azonban a gép építése közben Jakobs Rhönsperber nevű újabb gépe 1935.
Magyarság Történelem Történelem Videók

Repülés: a felszámolás utáni első 15 év

Az első világháború alatt erős magyar repülőgépipart alakítottak ki, így a harcok lezárulta után felcsillant a remény a polgári repülés megteremtésére, hiszen az alapok adottak voltak. A Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó polgári repülést azzal indították el, hogy megalakították a polgári repülési hatóságot Légiforgalmi Szakosztály néven, majd 1920. február
Magyarság Történelem

1921: „A magyar aviatika leszerelése”

Az első világháború, valamint az azt követő felfordulás bizony jelentős károkat okozott, de azzal, hogy végül a román csapatok kivonultak – legalábbis az 1920-as határokig – még nem volt vége a pusztításnak… Semmi nem volt elég, azt, ami nem semmisült meg, vagy nem vitték el, még mindig tovább rombolták. Így volt ez a magyar repülőgépekkel […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Repülőtérből légikikötő: Ferihegy és a város fejlesztése

Amikor a nemzetközi repülőteret 1950-ben átadták, még közel sem hasonlított a mai repülőtérre. De alapjaiban mindenre gondoltak, ami szükséges volt ahhoz, hogy biztonságos legyen, és arra is, hogy miként integrálják a városba a „0” kilométerkőtől (Clark Ádám tér) 16 kilométerre fekvő légikikötőt. Borítóképen: 1950. május 7-én felavatják a Ferihegyi repülőteret –
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Szőlősből repülőtér: Ferihegy, avagy Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér története

A legtöbb, a témával foglalkozó írás ott kezdi a történetet, hogy 1950 május 7.-én – azaz pontosan 73 éve! – Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter avatóbeszédével hivatalosan is megnyílt a Ferihegyi repülőtér. Mi ennél korábbról indítunk, mert nem volt előzmény nélküli, hogy az akkori politikai vezetésnek éppen erre a helyre esett a választása, amikor […]
Hírek

Aki messze megelőzte korát: Zsélyi Aladár, a gázturbina atyja

A századfordulót követő évtized „leglátványosabb” technikai újdonsága a motoros repülőgép volt. Világszerte számos gépszerkesztő próbálkozott az új légi közlekedési eszköz megépítésével s a konstrukciók gyakorlati kipróbálásával. Az új technikának rövidesen Magyarországon is nagy tábora támadt. Borítóképen: Zsélyi Aladár Budapesten, a Rákosmezőn lelkes emberek sokasága
Magyarság Történelem

1918: Légipostajárat indul!

Az első légi, Bécsbe induló postai szállítmányt 1918. július 4-én délelőtt a mátyásföldi repülőtérről egy előzőleg az olasz harctéren felderítő szolgálatot teljesítő, Brandenburg típusú biplán emelte a magasba. A 80 kilónyi postai küldeményt, szám szerint 1820 levelezőlapot és táviratot két zsákban, a két pilóta ülése mögött helyezték el, az út megtétele két óra három