Sok olyan próbálkozás van, miszerint a kékfestő tudomány nyugatról került hazánkba, de ez elég ingatag lábakon álló állítás. Tulajdonképpen nem is lenne komolyabb jelentősége annak, hogy honnan ered a méltán világhírű magyar kékfestés, ha nem az lenne az üzenet, hogy tanulni csakis a nyugattól
Bárócsepeli Weiss Manfréd (Pest, 1857. április 11. – Budapest, Terézváros, 1922. december 25. ) nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója. Borítóképen: Weiss Manfréd Weiss Manfréd (1857-1922) jómódú zsidó csalában született, kereskedelmi akadémiát végzett, majd gyarmatáru nagykereskedésben töltötte inas éveit.
A cím nem igazán pontos, inkább talán az lenne a helyes, hogy az észak-pesti helyszíneken kívüli pesti helyszínek, de a lényeg, hogy az alábbiakban bemutatandó tervek az előző részben ismertetett helyszínektől jóval délebbre esnek. Rögtön egy olyan helyszínnel kezdünk, ami ma bizony egyfajta sportcentrumként működik! Borítóképen: Millenáris sporttelep – 1936 Az előző
Egy minden szempontból különleges Ikarus kerül bemutatásra, amely három tengellyel, kétoldali ajtókkal rendelkezett, és nem volt alkalmas a közúti közlekedésre, hiszen a maximális sebessége mindössze 40 km/h volt, és annyira le volt ültetve, hogy a városban, vagy azon kívül is bizony sok helyen felült volna a talajegyenetlenségeken. Igen ám, de a reptér az pontosan az […]
Ebben a cikkben nem fogunk kitérni a politikai jellegű vonatkozásokra, kifejezetten csakis azzal foglalkozunk, hogy mi állt a hátterében annak az igen komoly erőforrásokat felemésztő katonai jellegű beruházásnak, ami a magyar gazdaságnak nagyon nem hiányzott, hiszen a jóvátétel és az újjáépítés már egyébként is rettentő terhet rótt az országra. Borítóképen: Egy
„Magyarországon ma még nincs olyan stadion, mely az ország magas színvonalon álló testi kultúrájának megfelelő volna, de az 1921. évi Testnevelési Törvény, egyik legfontosabb intézkedésének tekinthető az, hogy a Fedett Uszoda, a Fedett Sportcsarnok, a Testnevelési Ház és a Nemzeti Stadion megteremtését kormányzati feladattá jelölte ki” – írta 1936-ban keltezett
A rotunda téglából épült, bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). Külső átmérője 9,5 m. Falazatának vastagsága eléri a két métert. Belső terét hat sugárirányban elhelyezett, félköríves fülke képezte (ebből öt maradt fenn). Fölötte hatszögletű tamburt alakítottak ki, mely kupolás tetőszerkezettel folytatódik. A települést 1332-ben Gheren néven említik
Az első modern kori magyar folyami hadihajós alakulat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején került felállításra. 1848-ban a Batthyány-kormány fegyverezte fel az első dunai gőzhajót, a Franz I-t, azzal az indokkal, hogy ezzel meg tudja védeni a magyar kormány a DGT hajóit az Al-Dunán fellázadt titeli szerb lázadókkal szemben. Borítóképen: SMS Leitha (1872 és 1894
A hagyományos szappanok készítéséhez olyan anyagokat használtak, amelyek már a kora középkorban is elérhetők voltak. Mik voltak ezek az anyagok? Marhafaggyú, vagy disznó-bélzsír, hamulúg, és víz. A lényeg az volt, hogy az így elkészült szappan erősen lúgos volt, így tisztító, fertőtlenítő hatású. Később a hamulúgot felváltotta a lúgkő, amelyet a háziasszonyok a
Talán azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy a MÁVAG ötezredik mozdonya egy 424-es volt, de azt talán már kevesebben tudják, hogy miként is sikerült eljutni odáig. Ha a számok mögé nézünk, szédületes fejlődést látunk – még akkor is, ha 1920, vagy éppen a majd’ tíz évvel utána érkező gazdasági világválság belerondított a képbe! Borítóképen: […]