Elhagyja Magyarországot az “Aranyvonat” 1945 január 23.
Kezdetek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívüli történelmi jelentőséggel bíró lépéseket tett meg a második világháború idején annak érdekében, hogy megvédje nemzetünk értékeit, különös tekintettel a jegybanki aranykészletre. Ez a cikk részletesen ismerteti azokat az intézkedéseket és stratégiákat, melyekkel az MNB igyekezett biztosítani a nemzeti vagyon biztonságát a háborús évek során.
borítókép :fortepan 13995 Máv 328 mozdony, Forrás: Magyar Országos Levéltár
A háború előtti előkészületek
Már jóval a második világháború kitörése előtt az MNB tudatában volt annak, hogy a fennálló politikai feszültségek és a konfliktusok kockázata miatt fontos előkészületeket tenni az aranytartalék és egyéb értéktárgyak védelmére. Az elsődleges terv az volt, hogy ezeket a vagyonokat a budai Várban és Veszprémben, föld alatti biztonságos helyeken tárolják. A bank működéséhez nélkülözhetetlen iratokat és a személyzetet is ide tervezték elhelyezni.
Tárgyalások a menekítésről
1943-ban az MNB képviselői tárgyalásokat kezdtek annak érdekében, hogy a tartalékokat egy semleges országba, például Svájcba szállíthassák. Azonban a 1944. március 19-i német megszállás ezen tervek végrehajtását lehetetlenné tette.
Német kihívások és magyar válaszlépések
A német megszállás után a német Reichsbank megbízottja azt a feladatot kapta, hogy a magyar jegybank értékeit a Német Birodalomba szállítsa. A magyar fél azonban ellentállt ennek, és stratégiájuk része volt, hogy az MNB értékeit és személyzetét együtt tartsák, megakadályozva ezzel a kincsek elszakítását a bank működéséhez szükséges emberektől. Csak azok a bankalkalmazottak vehettek részt a menekítési műveletekben, akik már 1944. október 15-e előtt a banknál dolgoztak.
A veszprémi bunker és a nemzeti kincsek biztonságban
A hadi helyzet alakulására reagálva, 1944 novemberében elindult a bank aranykészletének átszállítása egy 1939-ben elkészült, 8 szintes veszprémi bunkerbe. Ebben a bunkerben nem csak az aranytartalékot helyezték el, hanem számos más értéket is, mint például a két platina méter etalon, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményét, a Corvinákat, és rövid időre a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel együtt. A vidéki fiókintézetek készletei és személyzete is az MNB központjához csatlakoztak, ahogy a front közeledett.
A veszprémi bunker elhagyása
December elején, a második világháború zűrzavaros időszakában, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Veszprém már nem kínál elegendő biztonságot az MNB értékei számára. Ennek eredményeként a bank személyzete és családtagjaik, valamint egy 50 fős csendőrosztag kíséretében gyorsan összecsomagolták az értékeket, és december 10-én egy vonatszerelvénnyel elindultak a városból.
A vonat veszteglése Fertőboznál
A vonat nem jutott túl messzire; Fertőboznál megállították, és ott kellett várakoznia, míg a magyar és a német kormányzat döntést hoz a további sorsukról. Ebben az időszakban a banki tisztviselők és családtagjaik extrém hidegben és bizonytalanságban éltek, miközben maguknak kellett gondoskodniuk az élelmezésről és a fűtésről, a szövetségesek légitámadásai közepette.
Tárgyalások Sopronban és a német szándékok
Sopronban folytak a tárgyalások a nemzeti értékek Németországba történő szállításáról. Míg a magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy az MNB tisztviselői továbbra is együtt maradjanak a bank értékeivel, a németek azt tervezték, hogy a különböző értékeket szétosztják a Német Birodalom különböző pontjain.
Megállapodás és a vagyon új helyszíne
- január 15-én Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Hans Constantin Boden birodalmi gazdasági miniszter megállapodást kötöttek az MNB Németországba telepítéséről. Ennek eredményeként a banki értékek és tisztviselők Spital am Pyhrn felső-ausztriai községbe utaztak.
Az értékek Bbztonságban Spital am Pyhrn-ben
A megérkezést követően az értékeket a Spital am Pyhrn-i bencés apátság templomának kriptájába és a kolostor épületeibe helyezték. Az aranyat tartalmazó ládákat bankjegyekkel teli dobozokból épített fal védelme alatt tárolták. A kripta ajtaját lakattal zárták le, amelynek kulcsait két tisztviselő őrizte külön-külön, szigorúan a jegybanki szabályzat szerint. A helyszínen a csendőrosztag váltott őrséget állt az értékek védelmében. Az MNB hivatali helyiségeit a kolostor termeiben alakították ki, fenntartva ezzel a banki működés folytonosságát.
A magyar jegybanki közösség helyzete Spitalban
A második világháború viharos időszakában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 680 fős közössége Spital am Pyhrn kis ausztriai faluban talált menedéket. A helyi lehetőségek korlátai miatt a tisztviselőket és családtagjaikat a falu különböző pontjain kellett elszállásolni. Ennek ellenére hamar alkalmazkodtak: saját konyhát szerveztek, az oktatást biztosították a gyerekeknek, és részt vettek a falu közösségi életében. Aggodalmat keltett azonban, hogy a szovjet hadifoglyok is tudomást szereztek az aranytartalék hollétéről, több sikertelen próbálkozás is történt az arany ellopására.
A Vagyon megóvása és a szövetségesekkel való kapcsolatfelvétel
Az MNB vezetősége azért küzdött, hogy az általuk őrzött értékek ne kerüljenek sem a német, sem a szovjet hadsereg kezére. E célból kapcsolatot létesítettek a brit és amerikai csapatokkal, valamint nemzetközi pénzügyi intézményekkel. 1945. május 7-én amerikai csapatok érkeztek Spitalba, és biztosították a magyarokat az értékek védelméről.
Az értékek átadása és szállítása Frankfurtba
- május 13-án az MNB vezetősége hivatalosan átadta az értékeket az amerikai hadsereg pénzügyi tanácsadójának, Lionel C. Pererának. Ezek között szerepeltek aranytömbök, különböző valuták, a Magyar Királyi Csendőrség tulajdonai, és számos egyéb értékes tárgy. Az értékeket tizenhat katonai teherautóból álló konvoj szállította Frankfurtba, ahol az amerikai főparancsnokság pénzügyi részlegénél helyezték el őket.
A banki tisztviselők hazatérése és az aranykészlet visszaszolgáltatása
A banki tisztviselők és családjaik 1946 nyarán térhettek haza, de sokan az emigrációt választották a szovjetek és a kommunisták által fenyegetett bosszú miatt. Egy részük Spitalban telepedett le, leszármazottaik még ma is ott élnek. Az amerikai hatóságok 1946 augusztusában visszaszolgáltatták Magyarországnak az aranykészletet, amely így fedezetként szolgált az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött.
wikipedia arcanum
