Szolnok a fejlődés élvonalában: az új állomásépület
„Szolnok fennállásának 900. évfordulójára új MÁV állomásépületet kap. Az 1974. augusztus 31-re elkészülő korszerű épületben kapnak helyet a forgalmi helyiségek, az Utasellátó vendéglátóipari kombinátja, a posta és egy ezer személyre főző MÁV üzemi konyha, valamint üzemi étterem. A nagycsarnokban 11 pénztár lesz. A szolnoki pályaudvar 2,5 milliárd forintos beruházási költségeiből a korszerű állomásépület mintegy 110—120 millió forintba kerül” – adta hírül a korabeli sajtó 1972 májusában.
Borítóképen: A város felőli homlokzat
Már a cserekereskedelem korában kiderült, Szolnokot földrajzi helyzete stratégiai fontosságúvá teszi, így nem meglepő, hogy a hazánkban épült második vasútvonalat Szolnok és Budapest között nyitották meg. Akkoriban ez óriási változást jelentett, hiszen ezzel az Alföld – és tágabb értelemben a Partium és Erdély – irányában gyorsulhatott a közlekedés. Elsősorban az áruforgalom volt jelentős, de a magyar vasúti hálózat fejlődésével az utasforgalom is egyre magasabb szintre lépett.
Hogy teljesen pontosak legyünk, az 1847. augusztus 20-án átadott Sopron–Bécsújhely vasútvonal volt a második – a Pest-Szolnok pályát 1847 szeptember 1.-én adták át -, de előbbi vonal csak kisebb részén haladt magyar területen. De ez csak egy megjegyzés volt, a fontosabb, hogy ha már volt vasút, ha már fontos csomópont volt, akkor kellett egy járműjavító is. Ennek történetét az alábbi cikkben dolgoztuk fel:
És persze kellett egy állomásépület is, hiszen a kezdetektől számítottak természetesen a személyforgalomra is:
Volt még változás bőven az évek során, de úgy tűnik, hogy a ’70-es évek elejére végképp nem lehetett halogatni egy teljesen új épület felhúzását. Akkoriban is egyre nőtt a forgalom és a régi épületek bizony már nem igazán feleltek meg az elvárásoknak. Legalábbis akkoriban úgy gondolták.
Az utóbbi képen már jól látható az akkor kialakított aluljáró-rendszer, hiszen ennek kialakításának láttak neki elsőként. Ez bizony akkoriban nagy haladásnak számított! Az alábbi képen azt is megmutatjuk, hogy miként is készültek el az aluljárók:
És ahogy haladtak az építkezéssel, a régi épületek és berendezések nyomai egyre halványultak, az új viszont egyre karakteresebben kezdett láthatóvá válni.
És milyen lett az új állomás? Nos, az biztosan igaz, hogy nagyobb tágasabb, és jobban felszerelt lett, mint elődje volt. Az is biztos, hogy esztétikai szempontból az akkori elvárásoknak megfelelt. És ezek még akkor is igazak, ha manapság már nem feltétlenül ilyet építenének ide!
A fenti kép fontos tényekre hívja fel a figyelmet. Látni kell, hogy nem csak egy állomásépületet építettek fel, hanem volt itt a postának is egy nagy épülete, de helyet találtak a 900 éves évforduló emlékművének is, ahogy az autóbusz pályaudvart is itt alakították ki, hogy megkönnyítsék az átszállást!
A város felőli homlokzat borítóképünkön látható. Garantáltan moder volt abban az időben, de – mint azt az akkori újságokból megtudtuk – nem csak maga az épület volt modern, hanem az egész pályaudvar vasúti felszerelései alapos korszerűsítésen estek át, akkoriban már alkalmaztak számítógépes megoldásokat is!
Az utasok persze ezekből sokat nem láthattak, nekik természetesen sokkel inkább az volt fontos, hogy milyen az épület belülről, és milyen szolgáltatásokat kínál.
Nos, így nézett ki az épület, és ha ma már nem is tartjuk esztétikai szempontból megfelelőnek – ki így, ki úgy! -, akkor is elmondható, hogy az akkori viszonyok között az új állomás egy nagy lépés volt Szolnok vasúti fejlesztésében.
