A „Hatnapos“ Csepel prototípusa
A Csepel 125 sikeres modell volt, de a fejlesztések folyamatosak voltak, és ennek hatására egyre jobbak lettek a gépek. Azzal, hogy bemutatkozott a 250-es széria, még nem jelentette, hogy leálltak a 125-ös fejlesztésével, sőt ekkoriban jött ki az úgynevezett „Hatnapos” Csepel.
Borítóképen: A “hatnapos” Csepel prototípusa
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi idő volt előállítani, vagy ennyi időt vett igénybe a tervezés, hanem azt, hogy ezekkel indultak az angliai hatnapos versenyen vagy a TAMS versenyeken és szép sikerekt értek el!
Miben különbözött ez a könnyített kivitelű, ám megerősített gép az akkor kapható 125-ös szériától? Nos, egy rövid ismertetés 1953-ból:
„Jellemzői: megerősített első sármentő-felfüggesztés; felülvezetett kipufogócső; duplahuzatú, lágy guminyereg; fel nem hajtható hátsó sármentő fogantyúval; üzemanyagtartályba süllyesztett szerszámtáska. Elmaradtak a hátsókerék mellé szerelt dobozok, s így az akkumulátor doboz nélkül illeszkedik hátul az alsó váztagra.”
Akkor (az Autó-Motor 1953. március 15.-i számában) azonban kritikát is olvashattunk a konstrukcióval kapcsolatban:
Ezekhez a megoldásokhoz a következő megjegyzéseket fűzzük:
„A süllyesztett szerszámtáskát túl kicsinek tartjuk. Az akkumulátort semmi sem védi a felcsapódó kőtől vagy a bukásnál előfordulható töréstől. Helyesebbnek tartanák, ha egy-egy fogantyút oldalra helyeznének és a lábtartókat ívelt rudakkal az első váztaghoz kitámasztanák. A keréktengelyeket lássák el szárnyasanyákkal.”
A magunk részéről nem gondoljuk, hogy a témában felvetett kritikára reagálnunk kellene, csak annyit jegyeznénk meg, hogy a „hatnapos” Csepel egy versenymotor volt, melyet speciális célra építettek, a kritika egy részét pedig inkább a napi használatra vonatkozóan tudjuk értelmezni.
A lényeg azonban az, hogy létezett ilyen Csepel is, és az, hogy jelentős sikereket ért el motorversenyeken!
