A kengyelt a magyarok hozták Európába?
A nyereg – akárcsak a kengyel – az ázsiai lovasnomád népek nagy találmánya. A favázak és egyéb szerves anyagok ugyan lebomlottak az évszázadok során, de a veretek, hevedercsatok és a kengyelek egyértelmű jelei annak, hogy a nyerget is a sírokba helyezték. A tehetősebb sírokból előkerült, csontból készült kápadíszek alapján honfoglaló őseink nyeregkápája lekerített formájú lehetett. Két nyeregtalpból, egy magasabb első és egy alacsonyabb hátsó nyeregkápából állt faváza.
Ez azért volt célszerű, mert a harcok hevében egyrészt segített a lovasnak egyensúlya megtartásában, másrészt a csont, – agancs, – vagy nemesfém veretekkel kirakott első kápa nagyobb védelmet nyújtott a harcos alhasának, ágyékának és combtövének. A két kápa közötti áthidalást farbőrözéssel oldhatták meg. Ez egy vastagabb, tenyérnyi széles bőrcsík, amelyet valószínűleg nyersbőrrel fűztek a két nyeregtalphoz. Ez a megoldás szabadon hagyta a ló gerincét, a lovas súlyát pedig a bordákra terelte, ezáltal nagyobb és kényelmesebb mozgási lehetőséget hagyva a hátasnak. A 9-10. századi magyarok leginkább palmettás, indás, növényi motívumokkal díszitették nyergeiket.
A lovaglás technikáját forradalmasító kengyelek pontos kialakulásáról ugyan nincsenek kőbe vésett bizonyítékaink, de minden valószínűség szerint valamikor a szkíták után és a türkök előtt jelenhetett meg a belső-ázsiai lovas népeknél. A honfoglaló magyarság kengyelei leginkább homorú talpúak voltak. Több típusa is ismert, a csaknem kör alakútól kezdve a körte formájún át a lekerekített trapézra emlékeztető kengyelekig szinte minden variáció előfordult. Leginkább vasból kovácsolták, ezeket ezüst, arany, vörösréz berakásokkal gazdagították a tehetősebbek számára. Kivételes esetekben fakengyelekre utaló leleteket is találtak a sírokban, ami a Belső-Ázsiai párhuzamokat figyelembevéve nem meglepő, ott ugyanis előszeretettel használnak a hideg fém helyett fából készült kengyeleket télvíz idején.
A címben feltett kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mert népünk eredetét a mai napig kutatjuk. Ezek a kutatások felgyorsultak a Magyarságkutató Intézet megjelenésével, és hamarosan sokkal tisztább képet kapunk történelmünk ezen korszakáról is. Az azonban biztos, hogy avar sírokban bukkan fel először a kengyel majd a frank lovasság is használja a 10. században. Eleink mesterei voltak a lovaglásnak , és a nyeregben vívott harcnak. Ennek alapfeltétele a kengyel megléte. Azt nem tudni pontosan, hogy mi hoztuk Európába de, hogy mi használtuk elsők között az biztos, és az avar magyar kontinuitás lassan bizonyított lesz a genetikai kutatások eredményeivel.
wikipedia kurultaj,
