Aki már 1908-ban hibrid üzemű autók hajtását fejlesztette: Fonó Albert
És még csak nem is ez volt a legnagyobb találmánya! De ha már villamosság, akkor a témába vág a mechanikai munkatárolás elektromos hajtásnál, ami ma szintén igencsak népszerű téma, hiszen ma – az elektromos eszközök egyre nagyobb térhódítása ellenére – az akkumulátor alapú energiatárolás gyerekcipőben jár az igényekhez mérten!
Ezzel együtt azt mondjuk, hogy még mindig nem a legfontosabb találmánynál tartunk, aminek oka az, hogy rengeteg Fonó-féle találmány van, másrészt pedig az, hogy…
A sugárhajtás egyik úttörője, a torlósugár-hajtómű egyik feltalálója. 1928-ban szabadalmaztatta a torló-sugárhajtóművet, majd a gázturbinás hajtóművet is megtervezte.
De hogyan jutott el idáig? Érdekes élettörténete kissé emlékeztet a régi céhmesterek pályájára, mikoris az itthoni alapismeretek elsajátítása után külhonban szereztek további ismereteket, hogy aztán hazatérve saját hazájukban teljesedjenek ki! Sajnos talán ez a ritkább eset, ugyanis – ezt csak érzésre mondjuk – talán a többség az, aki külföldön maradt. Az okokba nem megyünk bele, most egyetlen, igen kiváló magyar elme a témánk.
Fonó Albert a Fasori Gimnázium elvégzése után a Magyar Királyi József Műegyetemen tanult, ahol 1903-ban szerzett gépészmérnöki diplomát. Az egyetem után Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különféle gyárakban dolgozott.
1909-ben visszatért Magyarországra és a Mechanikai Munkatárolás Villamoshajtásnál című doktori értekezése alapján megszerezte a műszaki doktorátust. 1909 és 1950 között önálló tervező és tanácsadó mérnök volt.
1950-től a Kohó és Gépipari Iroda szaktanácsadójaként dolgozott. 1954-ben az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1956-ban Kossuth-díjat kapott.
1968-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt. Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban megalapította a Fonó Albert-díjat.
További találmányai:
- Automobilok hajtóművében eljárás a fogaskerekes sebességváltó áttételeinek szerkesztésére a hajtómotor jelleggörbéjének megfelelően (1907).
- Elektrodinamikus szabályozó (1908) benzin-elektromos gépkocsi hajtásához, amely a villamosmotor álló részére ható reakciónyomatékkal befolyásolja a benzinmotor hengerterébe szívott gáz-levegő mennyiségét.
- Mechanikai munkatárolás elektromos hajtásnál (1908), elsősorban aknaszállító gépek gyorsító nyomatékának a csökkentésére mechanikailag tárolt energia hasznosításával.
- Egyenlőtlenségi fok mérése (1915) műszer nélkül, egy autó kettős gyújtóberendezésének felhasználásával.
- Alagútépítéshez vágatszellőzés megoldása (1916). Robbantás után az égéstermékek gyors kiszellőzésére az akkor nem terhelt sűrített levegő hálózatból táplált légsugár-injektort sorba kapcsolva a szellőző ventilátorral, a ventilátor ellenállásának csökkentésével növeli a szállított levegő térfogatáramát.
- A Duna alatti alagút építéséhez szükséges légmennyiséget, amely az építési helyen a vizet kiszorító, nyomás alatti levegőt biztosítja, oly módon számította ki, hogy az azonos talajrétegbe telepített kutak szivattyúzása következtében lesüllyedt vízszintből számított talajvízáramlási ellenállást számítva vette figyelembe a talajon át folyó levegő áramlási ellenállását (1916).
- Új eljárás az aknatorony méretezésére (1923).
- Sűrített levegő előállítása a kitermelt kő súlyával működtetett sikló fékművel (1928).
- Új rendszerű oszcillográf villamosmotorok jelleggörbéjének automatikus felvételére (1931).
