Állatkert: Csőd és átépítés
Magyarországon az első mai értelemben vett állatkert a 1866-ra épült fel. Az állatállomány nagy részét is ekkorra szerezték be, de tudni kell, hogy a vadtartásnak már komoly hagyományai voltak hazánkban. IV. Bélától Mátyás királyig királyok egész sora tarott fenn vadaskertet – Mátyásnak, akinek két oroszlánja is volt, egyik kertje nem messze volt a mai Állatkerttől! -, III. Béla például tevéket ajándékozott Barbarossa Frigyes császárnak, amikor a keresztes hadak élén Magyarországon áthaladt…
Borítóképen: Vastagbőrűek háza (Neuschloss Kornél, látványterv – 1909)
A történetírók azt is feljegyezték, hogy a török uralom alatt még I. Szulejmán is vadászott a magyar vadaskertekben, de egy mai értelemben vett állatkert megnyitásának ötlete csak az 1830-as, 1840-es években vetődött fel.
A Szabadságharc és annak következményi egy időre levették a napirendről, de 1859-ban ismét előkerült a téma, végül 1864-ben, a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat”.
Pest Szabad Királyi Városánál sikerült elérni, hogy 1865. szeptember 5-én, az akkor még Városerdőnek nevezett Városligetből 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl (mintegy 18 hektár) területet a város harmincévi használatra díjmentesen (pontosabban évi egy arany jelképes bérleti díj fejében) átengedjen állatkert létesítése céljából.
A park beosztásának tervét Pecz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m²-es víztükrű Nagy-tavat, illetve az azt tápláló fúrt kutat is.
A mű – mint fent említettük – 1866-ra készült el, így 1866 augusztus 9.-én sort keríthettek a megnyitóra is!
Az első évtizedekben jellemzően a Kárpát-medence állatai kerültek bemutatásra, de a közönség többet akart. Az új állatszállítmányok túl drágák voltak, ezért a kert vezetése mutatványosok, komédiások alkalmazásával igyekeztek orvosolni a hiányosságokat. Sajnos előfordult, hogy a nagy takarékoskodás miatt romlott takarmányt vásároltak, de a helyzet így sem javult, járványok, és télen az akkor még a környéken ólálkodó rókák pedig megtizedelték az állatállományt.
Ekkor került vezető pozícióba Serák Károly borsodi kisbirtokos, aki igen komoly változásokat ért el!
Serák még több komédiást alkalmazott – sőt attól sem riadt vissza, hogy kozmetikázza az éves pénzügyi beszámolót! -, de mindent megtett, hogy a pénzügyeket rendbe tegye! Mivel lassan javulni kezdett a helyzet, egy idő után a főváros is hajlandó volt beszállni a költségekbe, így aztán 1876-ban elkészülhetett Hauszmann Alajos tervei alapján az oroszlánok háza, és gróf Semsey Andor egy madárházat építtetett.
1884-től kezdve a hajdani állatkereskedő, Carl Hagenbeck „néprajzi mutatványai” is szórakoztatták a közönséget (jártak itt szingalézek, számik és még sziú indiánok is!).
Ezek a produkciók végre meghozták a várt sikert, növekedett a látogatók száma, így szépen gyarapodott a bevétel is, és 1890-től már lehetőség volt rengeteg új, különleges állt vásárlására is. Ekkorra hozzávetőleg 2.000 fajtát tudtak bemutatni a nagyérdeműnek!
A legnagyobb profilt mégsem maga az állatkert, vagy a mutatványok hozták, hanem a Látványosságok Háza (vagy Ősbudavár), ami voltaképpen nem volt más, mint egy közönséges mulató…
Igen ám, de ezt a főváros bezáratta, így pedig újra csak romlani kezdett a helyzet! 1907-ben a társaság ellen csődeljárás indult, az Állat- és Növényhonosító Társaságot pedig felszámolták. Végül ifj. Andrássy Gyula belügyminiszter javaslatára átvette a főváros, amely szabályos árverésen vette meg a vagyont.
Ekkor lett a kert neve Budapest Főváros Állat- és Növénykertje.
A fővárosi átvétel után elhatározták a kert átépítését. A városfejlesztő főpolgármester, dr. Bárczy István volt a fő patrónusa ennek a kezdeményezésnek. Az átépítés első lépéseként 1.212.000 aranykoronát biztosítottak az átépítés költségeinek fedezésére, majd kinevezték az állatkert új igazgatóját dr. Ráthonyi Zoltán állatorvos személyében, aki ezen tisztséget az átépítés alatt töltötte be.
Az állatkert régi épületeit elbontották, és újakat emeltek a helyükön. Az új épületek különböző stílusban, de egységet alkotva épültek. A főkapu és a keleties stílusú elefántház tervezését Neuschloss Kornélra bízták. Az állatházak többségét (madárház, bölényház, szarvasház) Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, akik nem sokkal előtte tértek vissza Erdélyből, és munkájukhoz felhasználták az ott látottakat. A Pálmaházat és az alatta található akváriumot Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervezte.
Az újjáépített Állatkert 1912. május 20-án nyitott ki. A sajtóban Európa egyik legmodernebb állatkertjének nevezték, elsősorban az állattartás és bemutatás módja, az édes- és sós-vízi akvárium gyűjteménye miatt.
