Ki volt Back Fülöp? A magyar egyiptológia megteremtője!

„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni.  Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja az Egyenlőség című lapban a cikket Dr. B. A. néven jegyző szerző 1890. április 25.-én.

Borítóképen: A francia Raoul Brandon által tervezett Orosdi-Back épület Egyiptomban

Nem is annyira az újságírót lenyűgöző „Orosdi lány” a fontos a fenti idézetben, hanem az, hogy az Orosdi-Back áruházlánc tulajdonosairól van szó, akik – mint a szerző is említi – ízig-vérig magyarnak tekintették magukat.

„A szultán e napokban újabb jelét adta a magyarok iránti rokonszenvének és oly nagy kitüntetésben részesíté az ottani magyar kolónia néhány tagját,mely a legszélesebb körökben méltán keltett kellemes meglepetést. A kitüntetett magyarok a konstan-tinápolyi Orosdi, Back és társa kiviteli czég tag- fai, élükön Back Hermannal, aki e czég főnöke. A czég megalapítója szabadságharczunk egyik ismeretes bajvivője Orosdi Adolf volt, a ki a világi fegyverletétel után Kossuthhot elkísérte törökországba, hol hosszabb ideig magántitkára volt. Orosdi leánya, Mathild a czég mostani főnökének, Back Hermannak a felesége. Mind a tötőjüket kitüntette a szultán. Backot a Medsidje-renddel, neje szül. Orosdi Mathildot pedig a legnagyobb női rendjellel, a gyémánttal díszített Séfakattal tüntette ki a szultán. Back e kitüntést egyébként úgy is mint a magyar kereskedelmi múzeum konstantinápolyi képviselője, kapta.”

A keresztnevekben nem fogunk rendet tenni, de azt pontosan tudjuk, hogy – a két család közötti házasság után – 1855-ben megalapították üzletüket Omar Effendi néven (Orosdi Adolf magyar katonatiszt, aki az Oszmán Birodalomban talált menedéket, Kossuth titkára is volt egy időben). Az Orosdi-Back vállalkozás innentől bővült, fiókjaik az Orosdi-Back összevont nevet kapták. 1893-tól Konstantinápolyban, Adanában, Izmirben, Samsunban, Kairóban, Alexandriában, Port-Saidban, Zagazigban, Tantában, Tuniszban, Philippopoliban (Plovdiv), Bukarestben, Aleppóban, Bejrútban, Szalonikában, Tabrizban, Teheránban, Casablancában, Meknesben, Bécsben voltak üzletei és Bászra és Bagdad az első világháború után.

Hogy mit jelentett akkoriban a Omar Effendi, vagy az Orosdi-Back?

A világ minden táján ismerték, és ez volt az egyik legnagyobb olyan vállalkozás, ami a kelet és a nyugat között közvetítette az áruk áramlását. Nem véletlen, hogy a MÁV, és még számos akkori magyar vállalati s kereskedelmi képviseleti megbízást adott a társaságnak.

Kell mondani, hogy az alapító családok tagjai olyan kényelemben élhettek, amelyet akkoriban csak a világ leggazdagabbjai élvezhettek? Ezt a kényelmet adta fel Back Fülöp, aki – nem, mint kitalált figura! –  tulajdonképpen az igazi Indiana Jones volt, hiszen afrikai kutatásait javarészt a regény- és filmalak történeteihez hasonló körülmények között folytatta?

Ez az egyébként romantikus megközelítés jól hangzik, és tény, hogy Back Fülöp rendszeresen jelent volt az ásatásokon, azonban ezek a régészeti munkák legálisak voltak, Egyiptom állammal kötött szerződéseken alapult, és nem kalandorkodás volt!

Inkább vol kalandor Almásy László, aki szintén komoly felfedezéseket tett:

Back Fülöp 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchia kairói nagykövetségének támogatásával és segítségével, de a saját vagyonából (!!!) ásatást indított indított a közép-egyiptomi Sarunában.

Sarunában több óbirodalmi sírt tártak fel, egy Sarunához közel eső dombon, a Kom el-Akhmaron megtalálták egy I. és II. Ptolemaios fáraó korabeli templom töredékeit.

A sikeres első feltárás után Backék étvágya megjött, így Sarunával átellenben, a Nílus nyugati partján fekvő Gamhudban is elkezdtek egy ásatást. A gamhudi temető félkör alakban helyezkedett el egy 480×120 méteres területen, melynek a központi részét inkább gödörsírok, míg a külső felét aknasírok töltötték ki szabálytalan rendben.

A Magyar Egyiptomi Baráti Társaság kiadványa szerint 3 hét alatt 47 koporsó, 20 kartonázs maszk, köztük 4 aranyozott, egy hieratikus feliratú agyagedény, egy sztélé, szintén hieratikus felirattal, 70 fa maszk, 11 kanópuszláda, némelyik tetején ahom sólyommal, 4 Ptah-Szokaris-Ozirisz faszobor, és néhány démotikus feliratos maszk került elő.

Az ásatásban részt vevő és finanszírozó Back a feltárt tárgyak felét beszolgáltatta a kairói múzeumnak, a megmaradt leletek jó részét viszont a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.

A Magyar Természettudományi Múzeum szerint a magyar vállalkozó a tevékenysége alatt összesen 36 egyiptomi múmiával gazdagította a gyűjteményüket.

Back Fülöp az érdemeiért Ferenc József-érdemrendet, nemességet, valamint „surányi” előnevet kapott, bár a nemesítését politikai okokból csak 1914-ben tudták véglegesíteni. Érdekesség, hogy Back nemesi címerpajzsában állítólag hieroglifák is szerepeltek, utalva az egyiptomi tevékenységére és arra, hogy az ásatásokon egy új templomot fedezett fel, de erről csak írásos emlékek maradtak fenn.

1913-ban párizsi felesége révén francia állampolgárságot nyert, az első világháború kitörésekor a hatóságok párizsi lakását és selyemgyárát lefoglalták, családjával együtt kiutasították Franciaországból. A Spanyolországban töltött két év után megpróbált egyiptomi birtokaira eljutni, onnan viszont az angolok internálták.

Végül csehszlovák útlevéllel térhetett vissza az első világháború után Egyiptomba, ahol az áruházlánca egészen az 1960-as évek államosításáig őrizte az Orosdi-Back nevet.