Ki korán kel… A Röck gyár automobiljai
Az 1905-ben hivatalosan Röck István Gép- Gőzkazán Gyára és Vasöntödéje név alatt futó gyár volt Magyarországon az egyik első, ami autókat gyártott. A megrendelő ebben az esetben is egy állami vállalat volt – akárcsak Csonka János háromkerekű motoros kocsijánál! -, de aztán készültek a Röcknél személyautók is pár évvel később!
Borítóképen: A Röck-gyár magyar készítményű gépe a Tátrában – 1909
De ennél jóval korábban kezdődött a történet! A Röck elődjét 1802-ben Röck István szitakészítő mester alapította, aki a Váci úton ez évben szita- és kapakészítő műhelyt nyitott. A vállalkozás szépen fejlődött, és bár voltak az idők során vargabetűk, de folyamatosan bővült a termékpaletta, és a termelés volumene is. A részleteket alább csatolt cikkünkben írtuk meg:
A lényeg, hogy többszöri költözés után a gyár végül a Budafoki út 70. alatt talált méreteinek megfelelő telepet, így ide költözött minden egység 1900 körül. Ekkor már az alapító unokái (Gyula és István) vezették a vállalatot.
Nem véletlenül említettük Csonka Jánost, ugyanis a kiváló magyar mérnök az autógyártásban is benne volt, sőt, minden valószínűség szerint a Posta megrendelését is ő „hozta”. Igen, a már említett motoros triciklik okán, amelyeket korábban szállított, és azok beváltak:
Csonka a Műegyetem gépműhelyében – akkoriban még nem volt saját vállalkozása! – csak az alapvető szerkesztési feladatokat tudta elvégezni, mégis biztos háttérre támaszkodhatott a gyártás terén. Ez jó kapcsolatainak volt köszönhető, ugyanis a Röck céggel igen jó kapcsolatban volt, amely akkor igen komoly technikai szintet képviselt.
Később Csonka saját vállalkozást indított:
De meg kell említeni azt is, hogy a biztos hátteret nem csak a Röck jelentette, hiszen egyes alkatrészeket a MÁVAG szállított le, a karosszálás pedig Glattfeldernél készült. A magyar karosszéria mesterek bizony szintén igen magas szinten űzték mesterségüket, így Csonka János tervei alapján a Röck bátran vállalhatta további 16 darab postai csomagszállító leszállítását.
Minden bizonnyal jól szolgáltak ezek a gépek, ugyanis az 1906-os első szállítmány után 1908-ban egy újabb megrendelést is teljesített a Röck partnereivel; ezúttal 38 darabos széria készült!
Az első 3 darab szállító 2,5 m³-es volt, az utána következő 1906-os példányok 3 m³-es zárt felépítményt kaptak, az 1908-as etapban pedig az addigi 12 LE teljesítmény emelkedett 16 LE-re. A motor alapvetően azonos maradt – de nyilván fejlesztettek rajta -, egy négyhengeres 2545 cm³ benzinmotor volt.
Itt azonban nem állt meg a történet, ugyanis Csonka János személyautókat is tervezett. Ezek komplett alvázait is a Röck-gyárban készítették. Ezeket részben magánszemélyek, részben a Posta vásárolta meg.
Közülük kettő részt vett a „Henrik Herceg Túraúton”, ahol megállták a helyüket.
Az egyiket Röck István, a másikat Haltenberger Samu vezette. 1910-ben hagyta el a gyárat 10 darab Csonka által tervezett 16 LE teljesítményű autóbusz.
Haltenberger Samu nem akármilyen szerepet töltött be a hazai automobilizmus hőskorában. Az alább csatolt cikkből ez (is) kiderül:
Sajnos a történet innen már nem kapott folytatást. Történt ugyanis, hogy ekkoriban az automobilizáció fejlesztésére olyan módon áldozott az akkori állam, hogy a hazai gyártókat különböző szubvenciókkal támogatta. Igen ám, csakhogy 1909-ben Röck István Gépgyár Rt. néven részvénytársasággá alakították át a családi üzemet – a legnagyobb tulajdonos az Országos Takarékpénztár lett -, de…
A Röck-fivérek 1911-ben eladták többségi részesedésüket az Erste Brünner Maschinenfabriks AG-nek – ezután a vállalat neve ezzel Röck István Első Brünni Gépgyár Rt.-re változott -, így a magyar állam a továbbiakban nem támogatta a vállalat autógyártási tevékenységét, ami így elhalt…
A Postánál igen komoly szolgálatot tettek a Röck automobiljai:
De ettől még tény, hogy az elsők között voltak a Heisler és Podvinecz-cel együtt az autógyártásban Magyarországon:
