Mi van a homlokzat mögött? Átrium-ház
Azonnal pontosítani kell a címet, ugyanis eredetileg Atrium-ház (így, rövid „A”-val az elején) volt a neve, és mi inkább azt mutatjuk meg, hogy mi volt a homlokzat mögött. Azt pedig, hogy az eredetileg mozinak tervezett épület – amiben manapság kortárs színház és előadótér üzemel, galériával és bárral – mai állapotában milyen, azt a Kultúrbrigád, a jelenlegi üzemeltető szervezésében az Átrium Kulisszajárás meghirdetett alkalmaival megtekinthető.
Borítóképen: Az Atrium-ház 1936-ban és napjainkban
Amikor az Atrium-ház (mi maradunk az eredeti írásmódnál) felépült, mellette még egy földszintes épület volt a körútról nézve balra, míg a jobb oldalon a Paulheim Ferenc tervezte üvegtornyos ház állt, ami mára elvesztette üvegtornyát… Nyilván ez is a háború martaléka lett, mert a háború utáni képeken már nem látható.
A környék nem éppen a legjobb formáját mutatta ebben az időben… A mozi ekkor – kortünet… – a Május 1. néven futott, de ekkor még megőrizte funkcióját. A szomszédos ház pedig – éppen a Május 1. felirat mögötti üvegezett rész a fontos – elvesztette addigi igen jellegzetes megjelenését:
Azt is érdemes megfigyelni, hogy az üvegtornyos ház után egy díszes épület állt – a Szomjas-ház, itt működött a Szomjas étterem -, de az sajnos nem élte túl a háborús időszakot, ahogy talán párja sem a Mechwart tér bejáratának másik oldalán, amit 1936-ban építettek meg, és amiben Meinl Gyula kávékimérése, és a Regent-kávéház (a névadó) működött.
De mikor épült az Atrium-ház? Az épület átadásáról nincs pontos adatunk, de – miután az épület eleve úgy épült, hogy mozinak is helyet ad – tulajdonképpen a mozi nyitását tekintjük a kész állapotnak, ez pedig 1935. november 8.-án volt.
De kezdjük az elején! 1934-ben az elmaradott (!) bel-budai területek fejlesztése érdekében elfogadott adórendelet előnyben részesítette a rossz minőségű földszintes házak bontása utáni építkezést. A fentiekben sorolt épületeket is azért említettük, hogy bemutassuk, akkoriban ez a rendelet milyen jó hatással volt a Margit körútra, sorra indultak az építkezések!
Persze ehhez kellett teljesíteni néhány előírást, mégpedig olyanokat, amelyek arra irányultak, hogy minőségi lakások épüljenek: a hatóság által előírt építésmód (itt keretes, összeépített udvaros, és a főútvonal mentén azonos magasságú épületek építése), a kétszobásnál nagyobb lakások esetében saját fürdőszoba kialakítása, és meg kellett felelni egyéb esztétikai előírásoknak is.
Aki a Margit körúton épített, és betartotta a hatósági előírásokat, az 15 évre mentesült a házadó megfizetésétől, majd a 15 év eltelte után is 75%-os házadó-kedvezményben részesült!
Az ingatlant, amire felhúzták az épületet, Kohousek József adta el a Margit körút 55. számú Házépítő Szövetkezetnek 43.000 pengőért, 1935 elején pedig meg is kapták az építési engedélyt. A ház terveit Kozma Lajos készítette el, de meg kell említeni az acélváz tervezőjét, dr. Enyedi Bélát, a statikus Komoly Ottót és a szigetelési és akusztikai (ne feledjük, mozi működött a házban!) problémák megoldóját, dr. Möller Károlyt, és a felsorolásból Vértes Dezső sem maradhat ki, aki a villamossági feladatokat oldotta meg.
A kivitelezést Dénes Vilmos és Erős Imre vezették, és tudni kell, hogy a Margit körút 55. számú Házépítő Szövetkezet (később: Atrium Házépítő Szövetkezet) az ő nevük alatt került bejegyzésre.
Tudni kell, hogy az épület akkor igen haladónak számító módon épült, ugyanis egy vasból épített vázszerkezet, illetve a vasbeton kombinációját alkalmazták annak jegyében, hogy a lehető legkevesebb anyag felhasználásával építhessék meg a házat.
Akkorra már tudták ugyanis, hogy a vasvázas, vasbetonvázas építkezés ilyen épületméreteknél már gazdaságos volt, ugyanakkor az utcai forgalommal, a külső zajjal s földrengésekkel szemben való viselkedésük, a tűzbiztonság, a villámcsapás, tartósság, rozsdamentesség, s a fenntartás tekintetében eléggé megegyezőek az akkor hagyományosnak számító építési módszerekkel.
A vasváz ugyanakkor előnyösebb is lehet, mert pontosabban felmérhető az egyes elemek terhelése, azok iránya, így méretezésük által az anyagok még jobb kihasználását eredményezi.
A dr. Enyedi tervezte vasvázas, vasbetonvázas szerkezet előnye abban is megmutatkozott, hogy a kisebb keresztmetszeti méretek okán a terekbe nem nyúltak be sem oszlopok, sem gerendák. Ez talán a lakások esetében nem is lett volna különösebb probléma, hiszen kisebb helyiségekről van szó, de a mozi esetében bizony ez egy elsődleges szempont lehetett.
De várjunk csak! Bár az épület a körút felől nézve azt a benyomást kelti, hogy a földszinti részen van a mozi, ugyanakkor ez csak annyiban igaz, hogy itt van a mozi előcsaronka, egyes kiszolgáló helyek, büfé, és hasonlók, de maga a mozi az bizony ez épület mögött az „udvarban” kapott helyet!
Ami talán a legfontosabb a lakások szempontjából, nem más, mint, hogy ez a fajta vázas építésmód lehetővé tette, hogy a helyiségek nagy része teljes szélességében ablakos legyen! Ez hihetetlen komoly előrelépés volt akkoriban, hiszen, ha belegondolunk, a körút persze szélesebb, mint a környező utcák, de a magas épületek miatt bizony igencsak elkelnek a nagyméretű ablakok, ezek szükségesek ugyanis a megfelelő természetes fény bebocsátására!
Annak érdekében, hogy minél filigránabbak legyenek az ablakkeretek, nem csak maga a ház szerkezete kellett, hanem az is, hogy fémkeretes ablakokat alkalmaztak. Így tulajdonképpen majdnem teljes üvegfelületeket kaptak a szobák teljes szélességében!
Igen, a mozi működött, méghozzá két szinten – pontosabban volt beépítve egy karzat is -, így pedig meglepően sokan tudtak egyszerre helyet foglalni a nézőtéren!
A maga korában az épület igen modern olt. Maga az építési megoldás sem volt mindennapi, de az épület megjelenése is előremutató volt. Abejárat például semmivel nem marad el kora amerikai mozijainak bejáratai mögött:
És a belső kialakítás sem maradt el mögötte:
És akkor jött a háború, majd az újjáépítés:
